Magyarországon kettős válság van: a demokrácia és a költségvetés válsága - állította hétfőn Lubos Palata, a „Magyarok a görögök után tartanak, és ez számunkra is rossz” című jegyzetében. Úgy vélte, hogy a kohéziós támogatás felfüggesztéséről szóló EB-kezdeményezés „nem a fegyelmezetlen Magyarországnak adott válasz, hanem figyelmeztetés a szakadék előtt, amelybe Budapest zúdulni készül”. „A magyar költségvetés tavalyi eredménye ezért egyszerűen átlátható csalás. Hasonló csalás, mint amilyenek a görög elszámolási varázslatok voltak, amelyek oda juttatták Athént, ahol ma van. Az Európai Bizottság döntése ezért helyénvaló” – írta Palata.
„Disznóság”, ahogy a magyarokkal bánnak
Másként látja a dolgot Bohumil Dolezal politológus. A Magyar uniós lecke című keddi kommentárjában úgy véli, legitim dolog fenntartásokat megfogalmazni a magyar kormány politikájával szemben, s indokolt esetekben akár gazdasági szankciókat is bevezetni. „Disznóságnak” nevezte viszont, hogy a magyar kormány politikájával kapcsolatos fenntartások abban nyilvánulnak meg, hogy szinte eltitkoltan és kitérő utakon gazdasági szankciókat vezetnek be ellene. „Nem vagyok euroszkeptikus és nem szeretem az EU-KGST összehasonlításokat. Nem tudok azonban szabadulni attól a gondolattól, hogy ezek bolsevik eljárások. Az EU a KGST-től eltérően remélem megreformálható, csak valakinek a reformok érdekében igyekezetet is ki kell fejtenie. A cseh kormány ebben a konkrét kérdésben igyekszik, de többé-kevésbé illegalitásban teszi ezt. A cseh média nagy része ignorálja a kormányt. Miért?” – fejtette ki írásában.
Dolezal – immár nem először – élesen bírálja a cseh sajtót, beleértve a közmédiát is. Petr Necas kormányfő Magyarország melletti múlt pénteki nyilatkozata például megjelent ugyan a lapokban, de csak a CTK hírügynökség kissé torzító tolmácsolásában. Arra pedig, hogy miért állt ki Necas az Orbán-kormány mellett, eddig csak a szombati Lidové Noviny kereste a választ. (Necas a nyilatkozatban helytelenítette az EB javaslatát; szerinte előkerül a gyanú, hogy nem fegyelmezésről, hanem politikai döntésről van szó.)
A Lidové Noviny emlékeztet: az Európai Bizottságnak a közelmúltban politikai vitái is voltak Magyarországgal. A bizottság azzal, hogy a kohéziós alapokból való kifizetéseket most összekötötte a politikával, egy tabut döntött meg. A fiskális unióval a bizottság hatalma megnövekedne. „A kérdés ezért világos: miért kellene átadni újabb jogköröket olyasvalakinek, aki éppen most mutatta meg, hogy az önkény és a kettős mérce alkalmazása nem idegen tőle?” – állította az újság, amely a cseh lapok közül a legrendszeresebben foglalkozik magyar témákkal.
Cseh ellenállás
Tudni kell, hogy Prágának – elsősorban Václav Klaus cseh államfőnek és a Necas által vezetett Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) – is évek óta politikai vitái vannak Brüsszellel. Emlékeztetőül: Klaus utolsóként írta alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációját, s alig néhány napja Necas pedig elutasította az európai fiskális unióhoz való cseh csatlakozást. A miniszterelnököt ezért a koalíció és az ellenzék is egyaránt támadja. A fiskális unió miatt a közelmúltban szokatlanul éles és nyílt vita zajlott le Klaus és Schwarzenberg között is, aki külügyminisztersége mellett a TOP 09 kormánypárt elnöke is. Szerinte ha Prága nem csatlakozik a fiskális unióhoz, Csehország kizárja magát az európai elitből.
A cseh miniszterelnöknek szüksége van tehát szövetségesekre, illetve ki kell használnia minden alkalmat, amely lehetőséget ad az EU óvatos bírálatára.
Míg a cseh politikusok döntően rövidebb, illetve hosszabb távú érdekeik alapján foglalnak nyíltan állást a Magyarországgal kapcsolatos ügyekben, addig a sajtóban megjelent magyar témájú írások inkább a szélesebb cseh közvélemény általános nézeteit tükrözik. Itt a liberális látásmód, s az Orbán-kormány politikájának bírálata a jellemző.
